“Nem hiszem, hogy a világon van még egy magát demokratikusnak nevező ország, ahol a három legfőbb közjogi méltóság egyetlen kollégiumi szobából kerül ki.”
A küldője szerint ez akár a napi aranyköpés is lehet, én azt hiszem, hogy annál sokkal, de sokkal több.
Apple co-founder Wozniak carries the new iPad as he leaves the Apple Store in Century City Westfield Shopping Mall after waiting in line overnight with customers to purchase it in Los Angeles.
Photo from DAVID MCNEW/REUTERS
„A híres 87-es óriási havazáskor anyám betelefonált az iskolába, hogy a kisfia sajnos nem tud bemenni a hatalmas hó miatt. Az osztályfőnök elhűlten hallgatta anyámat, nem értette, miért is ne tudnék bemenni, hiszen nem egész 50 méterre laktunk az iskolától. Anyám csak ennyit reagált:
„Ki mondta, hogy otthon aludtunk?””
Ilyen nincs! Kiakadtam!
Ügyfél faxon küldi a kézzel írt megrendelőit. Mivel többször nem látszik, vagy másnak olvasunk egy-két számot, ezért szerkesztettem nekik, egy frankó Excel táblázatot, hogy azt kitöltve, e-mailben küldje át a megrendelőit.
Meg is kaptam az első, ezt az általam szerkesztett Excel táblás megrendelőt… Faxon… Kézzel kitöltve…
Gyorsan ráírtam kézzel, hogy E-MAILBEN küldjék vissza a megrendelőt, és megpróbáltam visszafaxolni. Persze azt nem lehet… Beszkenneltem, és e-mailben visszaküldtem nekik a válaszom. De elfogott a félelem, hogy kitöltik az Excel táblát, kinyomtatják, beszkennelik, és úgy küldik át… :-)
Érdekes, hogy ugyanazokkal a “problémákkal” küzdenek mások is, mint én. Olvasom/hallgatom angelday Józsit (Heti meteor #27), hogy behalt nála a NAS, pár hete én is így jártam: a NAS-ben az egyik vinyó szarakodott, így nem voltak elérhetők a 10 év alatt gyűjtött családi fotóalbumok. Már-már pánikhangulat uralkodott el rajtam, amikor egy scandisk helyrehozta a hibát. Akkor pánikszerűen lementettem az összes k.rva fontos adatot egy másik vinyóra, így nekem még sikerült biztonságba tudnom az adataim.
Aztán ami érdekes, és szóba került, az a digitális felhalmozás. Aminek én is az “áldozatává” váltam. Ugyanis jól felduzzasztott MP3 gyűjteményem már ott tartott, hogy már német nyelvű hangoskönyvvel is találkoztam az iTunes-ban :-) És amikor közel 700 zeneszámot kellett volna tagelnem, hogy ki az előadó, mi a szám címe, stb., akkor döntöttem, hogy elég, és kiirtottam egy nagy rakás szemetet - kezdve a német hangoskönyvekkel, folytatva az ismeretlen MP3-akkal, amiket csak fájlnév alapján tudtam kikövetkeztetni, mi lehet. Ezek után olyan könnyen ment a takarítás, hogy győztem levenni az ujjam a del gombról: töröltem egy csomó olyan zenét, ami tök jó, hogy megvolt, de sose hallgattam őket. Soha. Pl. a 2Pac összesből egy dal se indult el soha egy lejátszó eszközömön se. És akkor elkezdtem szanálni, hogy tényleg olyan zenék maradjanak, amiket szívesen hallgatok. És máig is válogatnék, ha a gyerekek fel nem ébredtek volna aznap, a délutáni pihenőjükből :-)
De amint lesz időm, folytatom! Csak maradjon a végére valami ;-)
Pár hete megtaláltam azt a honlapot, amit 10-12 évvel ezelőtt szerkesztgettem. Amatőr írók/költők műveit tettem rajta közzé. (Napi 20-30 látogatóval! ;-))
Le se tagadhatnám az akkori OSX hatást a weboldal dizájnja tekintetében, és eszembe jutott, hogy mennyire utáltam akkoriban a Flash-t, és bármilyen oldalt csináltam, azt kizárólag HTML-ben oldottam meg, meg animgiffel :-)) Erre 10 év múlva Steve Jobs mivel áll elő az iOS kapcsán… :-)
